Holdfázisok 2055

A Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja, és befogadó bolygójához képest (ami esetünkben a Föld) a legnagyobb. Átmérője körülbelül egynegyede a Földének. A pontos átmérő 3474,8 km.

Nem! A Holdon nincs víz, és a Holdnak csak nagyon vékony és gyenge légköre van, az úgynevezett exoszféra, így nem képes felfogni a hőt vagy elszigetelni a felszínt. Így például nincs szél az időjárási rendszer létrehozásához. A Hold ugyanakkor számos formában finoman befolyásolja a Föld éghajlatát és időjárását.

Nem, a Holdnak nincs saját fénye. A „Holdfény” valójában a Hold felszínéről visszaverődő napfény. Ugyanúgy, ahogyan a Nap megvilágítja a Földet, a Holdat is megvilágítja, és ezt a fényt veri vissza, így fényesnek tűnik az égboltunkon.

Ez egy optikai csalódás. A Hold nem sokkal felkelés után nagynak tűnik, amikor még éppen érinti a horizontot. Ez az optikai csalódás nem keverendő össze a Szuperhold néven ismert jelenséggel.

Szuperhold akkor következik be, amikor a Hold pályája a legközelebb van a Földhöz (perigeum), és éppen telihold van. Ilyenkor a Hold nagyobbnak és fényesebbnek tűnhet, mint általában, különösen ha a horizont fölé emelkedik.

A Hold élhetőbb bolygóvá teszi a Földet azáltal, hogy mérsékli szülőbolygónk ingadozását a tengelye körül. Ennek köszönhetően viszonylag stabil klíma alakult ki a Földön.

Íme az 5 legfontosabb dolog, amitől a Hold igazán egyedi:

1. A Hold a Föld egyetlen állandó, természetes „műholdja”.
2. A holdpor lőporszagú.
3. A Hold mindig ugyanazt az arcát „mutatja” a Föld felé, vagyis mindig csak az egyik felét látjuk.
4. A Holdnak nincs – vagy csak nagyon vékony – légköre, így nincs időjárása sem.
5. A Hold szinte minden nap látható, nappali fényben is.

A holdkéreg elsősorban oxigénből (O), szilíciumból (Si), magnéziumból (Mg), vasból (Fe), kalciumból (Ca) és alumíniumból (Al) áll, de olyan fontos kisebb- és nagyobb nyomelemek is megtalálhatók, mint a titán (Ti), az urán (U), a tórium (Th), a kálium (K) és a hidrogén (H). A kéreg alatt található a holdköpeny, melynek vastagsága nagyjából 1350 km. Ez sokkal kiterjedtebb, mint a holdkéreg, amelynek átlagos vastagsága körülbelül 50 km. A köpeny különböző ásványokból, olivinből, ortopiroxénből és klinopiroxénből áll. Végül pedig a Hold sűrű, fémes magja következik a holdköpeny után. A mag nagyrészt vasból (Fe) és némi nikkelből (Ni) áll. A belső mag körülbelül 480 km átmérőjű szilárd tömeg. A szilárd belső magot egy folyékony külső mag veszi körül, így a mag teljes átmérője körülbelül 660 km.

Nem! A Holdon nincs víz, és a Holdnak csak nagyon vékony és gyenge légköre van, az úgynevezett exoszféra, így nem képes felfogni a hőt vagy elszigetelni a felszínt. Így például nincs szél az időjárási rendszer létrehozásához. A Hold ugyanakkor számos formában finoman befolyásolja a Föld éghajlatát és időjárását.

Ez egy optikai csalódás. A Hold nem sokkal felkelés után nagynak tűnik, amikor még éppen érinti a horizontot. Ez az optikai csalódás nem keverendő össze a Szuperhold néven ismert jelenséggel.