A Holdat a Nap mindig félig megvilágítja (kivéve holdfogyatkozáskor). A Holdnak a Nap felé néző oldala fényesnek tűnik a visszavert napfény miatt, míg a Holdnak a Naptól távol eső oldala sötét. A Föld körüli keringése során a megvilágítottsága állandóan változik a Nap–Föld–Hold rendszer pozícióinak változása miatt. A köznyelv szerint a Hold megtelik, majd elfogy.
A Holdnak négy fő állása van: az újhold, az első negyed, a telihold és az utolsó negyed (más néven harmadik). Négy kisebb fázis is van: növekvő sarló, növekvő hold, fogyó hold és fogyó sarló.
A sorrendben a 8 holdfázis az újhold, a növekvő sarló, az első negyed, a növekvő hold, a telihold, a fogyó hold, az utolsó negyed és a fogyó sarló. A Hold ezt a nyolc fázist egymás után jeleníti meg, miközben minden hónapban végighalad a teljes holdcikluson. A holdciklus 27 napos, vagyis ennyi idő telik el, míg a Hold megkerüli a Földet.
TEz a Hold első és tulajdonképpen láthatatlan fázisa. Ekkor a Hold megvilágított oldala a Nap felé, az éjszakai oldala pedig a Föld felé néz, ezért nem látjuk.
Ez a Hold második fázisa. Ez akkor fordul elő, amikor a Hold megvilágított fele többnyire távolodik a Földtől, és csak egy kis része látható a bolygónkról. A megvilágított rész napról napra növekszik.
Az első negyed a harmadik holdfázis. A Hold a pályája körüli út negyedénél tart, és a megvilágított oldalának fele látható. Ezért néha félholdnak is nevezik. Az első holdnegyed dél körül kel fel és éjfél körül nyugszik. Este magasan van az égen, és kiváló látványt nyújt.
Ez a Hold negyedik fázisa. A Hold növekszik, egyre nagyobb és nagyobb, állapota a félhold és a telihold között van. A Holdnak ez a fázisa késő délutántól és az éjszaka nagy részében (15 órától hajnali 3 óráig) látható.
A telihold az ötödik holdfázis. A Hold a Föld szemszögéből nézve teljesen megvilágítottnak tűnik. Ez akkor fordul elő, amikor a Nap és a Hold között helyezkedik el a Föld. A Telihold napnyugta körül kel fel és napkelte körül nyugszik.
Ez a Hold hatodik fázisa. A fogyó hold fázis a telihold és a félhold között van, ez azt jelenti, hogy a Hold egyre kisebb és kisebb, persze nem fizikailag, csak a megvilágított része csökken. A fogyó hold este 21 óra körül kel és reggel 9 óra körül nyugszik.
A harmadik negyed a hetedik holdfázis. A Hold a Föld szemszögéből úgy néz ki, mintha félig lenne megvilágítva, mivel csak a Hold felét látjuk és az a rész is csak félig van megvilágítva. Ezt a fázist éjféltől kora reggelig (6 óra) láthatjuk.
Ez a Hold nyolcadik és egyben utolsó fázisa. A Hold már majdnem visszatért arra a pontra a pályáján, ahol közvetlenül a Nap felé néz, és a mi szemszögünkből csak egy vékony görbét látunk. A fogyó sarló hajnal előttől kora délutánig látható.
A félhold az első negyed és a harmadik negyed alternatív elnevezése (a negyed kifejezés a Hold Föld körüli ciklusának mértékére, nem pedig alakjára utal). A Félhold tehát az, amikor a Hold Föld felé néző felszínének csak a felét világítja meg a Nap fénye.
A legalkalmasabb időszak a csillaglesre, illetve a csillagos égbolt megtekintésére az újhold környékén van, amikor a Hold nem látható az égen. Ekkor a reggeli és az esti égbolt is holdmentes, és kiválóan alkalmas csillagnézésre.
Igen, mindenki ugyanazokat a Holdfázisokat látja. Az Egyenlítőtől északra és délre fekvő emberek azonban különböző szögekből látják a Hold aktuális fázisát. Ha a másik féltekére utaznál, a Hold ugyanabban a fázisban lenne, mint otthon, de a megszokotthoz képest fejjel lefelé jelenne meg.