Az ingyenes online Holdnaptár bárkinek nagy segítség, aki tudni akarja a holdfázisokat ekkor: 2025. április. A hónap első napja a fázissal kezdődik. A havi holdfázis naptárnak köszönhetően könnyedén ellenőrizheted a telihold, az újhold, az első negyed, valamint az utolsó negyed konkrét időpontjait erre az időszakra: 2025. április. Nézd meg a(z) 2025 Holdfázis naptár oldalt is, hogy lásd az összes holdállást erre az évre.
2025. április
Újhold
Az újhold egy új szinodikus hónap kezdete is egyben. A Hold korát napokban számítjuk, mégpedig az újholdtól kezdődően. Az Újhold egyébként csak napfogyatkozás idején látható.
Első negyed
Kb. 1 héttel az Újhold után következik az Első negyed, vagyis a Hold által megtett út negyedénél. Ezt a holdfázist szokták Félholdnak is nevezni.
Telihold
A megvilágítás 100 százalékos, elérkeztünk a Telihold fázisába. A telihold általában nagyobbnak tűnik akkor, ha a Hold közel van a horizonthoz.
Utolsó negyed
A Hold elérkezett az utolsó negyedbe, a Hold nagyjából 23 napos, a számunkra látható részének csak a fele van megvilágítva.
A narancssárga hold azt jelenti, hogy a rövidebb hullámhosszú fény kiszűrődik. Ennek oka lehet a horizonton elhelyezkedő alacsony helyzet, ami miatt a fény az atmoszféra azon részén halad át, ahol több a füst, illetve szennyezettebb a légkör.
Több Tények a HoldrólEz napszaktól függ. A Hold nappal rendkívül meleg, éjszaka pedig rettenetesen hideg. A Hold átlaghőmérséklete éjszaka (-183 Celsius-fok és 106 Celsius-fok nappal. Vagyis egy napon belüli különbség közel 300 Celsius fok.
Több Tények a HoldrólA Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja, és befogadó bolygójához képest (ami esetünkben a Föld) a legnagyobb. Átmérője körülbelül egynegyede a Földének. A pontos átmérő 3474,8 km.
Több Tények a HoldrólEz egy optikai csalódás. A Hold nem sokkal felkelés után nagynak tűnik, amikor még éppen érinti a horizontot. Ez az optikai csalódás nem keverendő össze a Szuperhold néven ismert jelenséggel.
Több Tények a HoldrólÍme az 5 legfontosabb dolog, amitől a Hold igazán egyedi:
A holdkéreg elsősorban oxigénből (O), szilíciumból (Si), magnéziumból (Mg), vasból (Fe), kalciumból (Ca) és alumíniumból (Al) áll, de olyan fontos kisebb- és nagyobb nyomelemek is megtalálhatók, mint a titán (Ti), az urán (U), a tórium (Th), a kálium (K) és a hidrogén (H). A kéreg alatt található a holdköpeny, melynek vastagsága nagyjából 1350 km. Ez sokkal kiterjedtebb, mint a holdkéreg, amelynek átlagos vastagsága körülbelül 50 km. A köpeny különböző ásványokból, olivinből, ortopiroxénből és klinopiroxénből áll. Végül pedig a Hold sűrű, fémes magja következik a holdköpeny után. A mag nagyrészt vasból (Fe) és némi nikkelből (Ni) áll. A belső mag körülbelül 480 km átmérőjű szilárd tömeg. A szilárd belső magot egy folyékony külső mag veszi körül, így a mag teljes átmérője körülbelül 660 km.
Több HoldfázisokA Hold élhetőbb bolygóvá teszi a Földet azáltal, hogy mérsékli szülőbolygónk ingadozását a tengelye körül. Ennek köszönhetően viszonylag stabil klíma alakult ki a Földön.
Több HoldfázisokNem, a Holdnak nincs saját fénye. A „Holdfény” valójában a Hold felszínéről visszaverődő napfény. Ugyanúgy, ahogyan a Nap megvilágítja a Földet, a Holdat is megvilágítja, és ezt a fényt veri vissza, így fényesnek tűnik az égboltunkon.
Több HoldfázisokEz egy optikai csalódás. A Hold nem sokkal felkelés után nagynak tűnik, amikor még éppen érinti a horizontot. Ez az optikai csalódás nem keverendő össze a Szuperhold néven ismert jelenséggel.
Több HoldfázisokSzuperhold akkor következik be, amikor a Hold pályája a legközelebb van a Földhöz (perigeum), és éppen telihold van. Ilyenkor a Hold nagyobbnak és fényesebbnek tűnhet, mint általában, különösen ha a horizont fölé emelkedik.
Több HoldfázisokÁsványi összetételének elemzése alapján elmondható, hogy a Hold körülbelül 4,425 milliárd éves.
Több ÉrdekességekNem! A Holdon nincs víz, és a Holdnak csak nagyon vékony és gyenge légköre van, az úgynevezett exoszféra, így nem képes felfogni a hőt vagy elszigetelni a felszínt. Így például nincs szél az időjárási rendszer létrehozásához. A Hold ugyanakkor számos formában finoman befolyásolja a Föld éghajlatát és időjárását.
Több ÉrdekességekA holdkéreg elsősorban oxigénből (O), szilíciumból (Si), magnéziumból (Mg), vasból (Fe), kalciumból (Ca) és alumíniumból (Al) áll, de olyan fontos kisebb- és nagyobb nyomelemek is megtalálhatók, mint a titán (Ti), az urán (U), a tórium (Th), a kálium (K) és a hidrogén (H). A kéreg alatt található a holdköpeny, melynek vastagsága nagyjából 1350 km. Ez sokkal kiterjedtebb, mint a holdkéreg, amelynek átlagos vastagsága körülbelül 50 km. A köpeny különböző ásványokból, olivinből, ortopiroxénből és klinopiroxénből áll. Végül pedig a Hold sűrű, fémes magja következik a holdköpeny után. A mag nagyrészt vasból (Fe) és némi nikkelből (Ni) áll. A belső mag körülbelül 480 km átmérőjű szilárd tömeg. A szilárd belső magot egy folyékony külső mag veszi körül, így a mag teljes átmérője körülbelül 660 km.
Több ÉrdekességekNem, a Holdnak nincs saját fénye. A „Holdfény” valójában a Hold felszínéről visszaverődő napfény. Ugyanúgy, ahogyan a Nap megvilágítja a Földet, a Holdat is megvilágítja, és ezt a fényt veri vissza, így fényesnek tűnik az égboltunkon.
Több ÉrdekességekA Hold élhetőbb bolygóvá teszi a Földet azáltal, hogy mérsékli szülőbolygónk ingadozását a tengelye körül. Ennek köszönhetően viszonylag stabil klíma alakult ki a Földön.
Több Érdekességek